|
Talán egy új kezdet~
2022. június 28., kedd | 19:32 | 0 Ask Hát hello kedves blogom.
Mennyi idő is telt el azóta, mióta pötyögtem itt? Legutolsó bejegyzésem 2020-as volt. A pandémia előtti időszakról, amikor még normális életünk volt, amikor még nem kellett minden egyes pillanatban azon aggódni, hogyan fogjuk túlélni a hónapot.
2 év leforgása alatt, fejetetejére állt az egész világ, természetesen az életem ugyanolyan szürke és unalmas mint eddig volt. Volt itt minden, a különféle betegségektől elkezdve egészen a megbolondult emberekig minden. De tényleg szó szerint minden!
Voltak lisztgyűjtők, wc papír gyűjtők. olaj gyűjtők, hús gyűjtők.. nagy skálán mozog az emberi butaság. Hosszú évek után, nekem is sikerült kiadnom magamból a felgyülemlett sírást, egy kiadós zokogás kiséretében, ami igazán sok jót nem tett, csak felcseszett, hogy a legkisebb hülyeségen is eltudom magam sírni - nagy tapsot kérnék hozzá - . Voltam fent és lent, vannak mai napig rosszabb napjaim, van amikor semmihez nincs kedvem, egyszerűen még bemenni dolgozni sem. Előfordul, hogy bolondozok mindenkivel is, de van amikor az egyszerű létezés is nehezemre esik.
Tavalyi évben lett egy cicám, vagyis mégegy, aki Bogyó nevet viseli magán, mert mindig bogyókáztuk őt, meg kis pöttöm volt, amikor hozzánk tévedt. Szerencsére ő is és Puszu is jól vannak, nem is tudom mit csinálnék, ha baja lenne bármelyiknek is.
Apum is jól van szerencsére, igaz nagyon fájlalja a lábát, néha túlságosan is aggódom érte, hisz nekem ő a minden.. ha ő nincs, én sem leszek, semmi értelme annak, hogy ne jöjjek haza senkihez. Na de inkább erről nem is akarok beszélni, hisz minden rendben van vele! És ez a fő! Munka... 6 éve vagyok már a Lidlben, hihetetlen, sosem gondoltam, hogy ennyi türelmem lesz a hülyékhez.^^" Szerencsére sok jó barátság született ott is, egy kettő emberrel jobban el vagyok, természetesen a meg nem fogalmazott szarságaimat mélyen temetem magamban, hisz én magam sem értem, mi a franc van velem. Sok tervem van az évre, amiket szeretnék megvalósítani, szeretnék jogosítványt végre, amire elkezdtem gyűjteni, nagyon durva, hogy gyűjtenem kell rá.. De hát ha nem keresek annyit, akkor mit is várunk. Az udvarunkat is rendben akarom már tudni végre, csak hát kéne egy ember, aki mindig füvet vág, mert most is meg kéne aput lepni vele, hogy levágom gyorsan a füvet és nem zagyválok össze-vissza itt mindent.
El kéne kezdenem naplózni is, hogy leírjam mi volt az adott napon, hogy talán sikerül magamat megtalálnom, az utamat... a célomat. Nagyon szeretném megtalálni..
★ Who I am?
A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.
2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥
Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.
Szeretek: főzni, olvasni, biciklizni, túrázni, világot látni, kirándulni, sétálni, jót beszélgetni, énekelni, táncolni, sminkelni, hajat festeni, zenéket, kondizást. Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.
Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét. Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.
Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.
Név: Ildi Kor: 25 Nem: nő Testvér: féltestvérem Gergő Szülők: elváltak Kedvenc ital: bubble tea Kedvenc étel: sushi Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős Kapcsolat: kapcsolatban
Talán egy új kezdet~
Hát hello kedves blogom.
Mennyi idő is telt el azóta, mióta pötyögtem itt? Legutolsó bejegyzésem 2020-as volt. A pandémia előtti időszakról, amikor még normális életünk volt, amikor még nem kellett minden egyes pillanatban azon aggódni, hogyan fogjuk túlélni a hónapot.
2 év leforgása alatt, fejetetejére állt az egész világ, természetesen az életem ugyanolyan szürke és unalmas mint eddig volt. Volt itt minden, a különféle betegségektől elkezdve egészen a megbolondult emberekig minden. De tényleg szó szerint minden!
Voltak lisztgyűjtők, wc papír gyűjtők. olaj gyűjtők, hús gyűjtők.. nagy skálán mozog az emberi butaság. Hosszú évek után, nekem is sikerült kiadnom magamból a felgyülemlett sírást, egy kiadós zokogás kiséretében, ami igazán sok jót nem tett, csak felcseszett, hogy a legkisebb hülyeségen is eltudom magam sírni - nagy tapsot kérnék hozzá - . Voltam fent és lent, vannak mai napig rosszabb napjaim, van amikor semmihez nincs kedvem, egyszerűen még bemenni dolgozni sem. Előfordul, hogy bolondozok mindenkivel is, de van amikor az egyszerű létezés is nehezemre esik.
Tavalyi évben lett egy cicám, vagyis mégegy, aki Bogyó nevet viseli magán, mert mindig bogyókáztuk őt, meg kis pöttöm volt, amikor hozzánk tévedt. Szerencsére ő is és Puszu is jól vannak, nem is tudom mit csinálnék, ha baja lenne bármelyiknek is.
Apum is jól van szerencsére, igaz nagyon fájlalja a lábát, néha túlságosan is aggódom érte, hisz nekem ő a minden.. ha ő nincs, én sem leszek, semmi értelme annak, hogy ne jöjjek haza senkihez. Na de inkább erről nem is akarok beszélni, hisz minden rendben van vele! És ez a fő! Munka... 6 éve vagyok már a Lidlben, hihetetlen, sosem gondoltam, hogy ennyi türelmem lesz a hülyékhez.^^" Szerencsére sok jó barátság született ott is, egy kettő emberrel jobban el vagyok, természetesen a meg nem fogalmazott szarságaimat mélyen temetem magamban, hisz én magam sem értem, mi a franc van velem. Sok tervem van az évre, amiket szeretnék megvalósítani, szeretnék jogosítványt végre, amire elkezdtem gyűjteni, nagyon durva, hogy gyűjtenem kell rá.. De hát ha nem keresek annyit, akkor mit is várunk. Az udvarunkat is rendben akarom már tudni végre, csak hát kéne egy ember, aki mindig füvet vág, mert most is meg kéne aput lepni vele, hogy levágom gyorsan a füvet és nem zagyválok össze-vissza itt mindent.
El kéne kezdenem naplózni is, hogy leírjam mi volt az adott napon, hogy talán sikerül magamat megtalálnom, az utamat... a célomat. Nagyon szeretném megtalálni..
|
