Érzelmeim, súlyos káoszban vannak.Néha megkérdezem magamtól, hogy biztos jó amit érzek? Biztosan fel tudok állni, ha egyszer pofára esek? Az ilyen dolgokhoz, mindig erős voltam, és vagyok. Félek, hogy elvesztem, félek, hogy ez az egész csak egy színjáték. Ha már nekem nem adatik meg a boldogság, akkor neki legalább ennyi jár. Keszekusza minden, folyton azt kérdezem hogy valóban van valami a szavak mögött, vagy pedig teljes üresség... erre én pontosan nem tudom a választ. Elmorzsoltam pár könnycseppet, mert újra félre kell tennem valamit, amit oly annyira akartam. Minden ellenem van, így inkább hagyom, hogy a sors akarata teljesüljön, az enyém pedig talonba legyen dobva. Nem tudhatom mit hoz a jövő. Önző fruska vagyok, aki magának akar mindent.
Tegnap a forróvízben ülve, csak járt az agyam. Mindent végig gondoltam, szemeimet csípte a sós könny, aztán már a sampon, de az mellékes volt. Keserű vigyorral az arcomon ültem végig azt a bő fél órát a forróvízben. Azt hittem jobb lesz, de nem lett az. Nem tudom mit csináljak... talán semmit... talán rosszabbat... semmit nem akarok... csak várni, és várni, amíg nem történik valami, ami talán igazzá válhat, s nem kell többet szenvednem, a saját hülyeségem, s féltékenységem miatt.
A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.
2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥
Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.
Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.
Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.
Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.
Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.
Név: Ildi Kor: 25 Nem: nő Testvér: féltestvérem Gergő Szülők: elváltak Kedvenc ital: bubble tea Kedvenc étel: sushi Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős Kapcsolat: kapcsolatban
Érzelmeim, súlyos káoszban vannak.Néha megkérdezem magamtól, hogy biztos jó amit érzek? Biztosan fel tudok állni, ha egyszer pofára esek? Az ilyen dolgokhoz, mindig erős voltam, és vagyok. Félek, hogy elvesztem, félek, hogy ez az egész csak egy színjáték. Ha már nekem nem adatik meg a boldogság, akkor neki legalább ennyi jár. Keszekusza minden, folyton azt kérdezem hogy valóban van valami a szavak mögött, vagy pedig teljes üresség... erre én pontosan nem tudom a választ. Elmorzsoltam pár könnycseppet, mert újra félre kell tennem valamit, amit oly annyira akartam. Minden ellenem van, így inkább hagyom, hogy a sors akarata teljesüljön, az enyém pedig talonba legyen dobva. Nem tudhatom mit hoz a jövő. Önző fruska vagyok, aki magának akar mindent.
Tegnap a forróvízben ülve, csak járt az agyam. Mindent végig gondoltam, szemeimet csípte a sós könny, aztán már a sampon, de az mellékes volt. Keserű vigyorral az arcomon ültem végig azt a bő fél órát a forróvízben. Azt hittem jobb lesz, de nem lett az. Nem tudom mit csináljak... talán semmit... talán rosszabbat... semmit nem akarok... csak várni, és várni, amíg nem történik valami, ami talán igazzá válhat, s nem kell többet szenvednem, a saját hülyeségem, s féltékenységem miatt.
