Hogy mit?
Talán azt h nekem sosem fog semmi sikerülni. Sok minden az oka, de most kijött rajtam.. nem tudom minek álmodozom, meg minek tervezgetek, ha ugysem lesz az amit szeretnék..nem lesz jogsim.. - cause too expensive - nem lesz se autóm, se munkám, se érettségim, se vizsgám, se nyelvvizsgám, se olyan dolgok amiket szeretnék.. mindenbe csak beleélni tudom magam, amikor a legjobban én tudom h az egésznek nincs értelme.
Minden szarul jön ki minden csak a kibaszott pénzről szól.. mennyire irigylem azokat, akiknek mindenük megvan, és nem kell úgy gürizniük mint nekem, h legyen 60 forintom 3 kibaszott zsömlére.. de ez van. Ezt kell szeretni, az élet pofozni tud.

Olyan vagyok mint apum. Előretervezek, bár neki inkább bekövetkezik minden, mert dolgozik érte. Nekem nincs keresletem rá, és ezért nem lesz meg semmim sem. Jövőre elviekben dolgozni fogok nyáron, bár még magam sem tudom h h lesz. Az már biztos h az egész nyarat végig fogom dolgozni, és nem érdekel az se ha lerobbanok..

Szerintem elkéne kezdem összeszedni a dolgaimat és eladni, talán jobb lenne, minthogy most itt szenvedek pénz nélkül. Tudnom kéne lemondani az álmaimról. De megannyi álmot tettem félre, főleg amiket nagyon akarok, csak azért hogy a kisebbek az elérhetőbbeket megtudjam valósítani. Nos azokból lett valami, de mivel nem nagy dologról van szó ezért nem annyira nagy öröm.

Megint sokszor érzem magam hülyén, mintha megint kezdődne valami rossz. Persze már nincs semmi olyan dolog ami zavaró tényező lehet.. max már csak önmagamat tehetem tönkre. És azt hiszem kurvára jó úton haladok az felé, h tényleg lerobbanjak.

Ismét a féltékenység beszél belőlem:'D ne is foglalkozzatok velem.. elkéne tünnöm pár napig, h rendbe szedjem magamat.. de nem bírok elszakadni.~

A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.

2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥



Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.



Szeretek: főzni, olvasni, biciklizni, túrázni, világot látni, kirándulni, sétálni, jót beszélgetni, énekelni, táncolni, sminkelni, hajat festeni, zenéket, kondizást.


Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.


Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.



Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.

Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.

Név: Ildi
Kor: 25
Nem: nő
Testvér: féltestvérem Gergő
Szülők: elváltak
Kedvenc ital: bubble tea
Kedvenc étel: sushi
Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős
Kapcsolat: kapcsolatban

Ruú ♥ Viccu ♥ Cherryke ♥

Hogy mit?
Talán azt h nekem sosem fog semmi sikerülni. Sok minden az oka, de most kijött rajtam.. nem tudom minek álmodozom, meg minek tervezgetek, ha ugysem lesz az amit szeretnék..nem lesz jogsim.. - cause too expensive - nem lesz se autóm, se munkám, se érettségim, se vizsgám, se nyelvvizsgám, se olyan dolgok amiket szeretnék.. mindenbe csak beleélni tudom magam, amikor a legjobban én tudom h az egésznek nincs értelme.
Minden szarul jön ki minden csak a kibaszott pénzről szól.. mennyire irigylem azokat, akiknek mindenük megvan, és nem kell úgy gürizniük mint nekem, h legyen 60 forintom 3 kibaszott zsömlére.. de ez van. Ezt kell szeretni, az élet pofozni tud.

Olyan vagyok mint apum. Előretervezek, bár neki inkább bekövetkezik minden, mert dolgozik érte. Nekem nincs keresletem rá, és ezért nem lesz meg semmim sem. Jövőre elviekben dolgozni fogok nyáron, bár még magam sem tudom h h lesz. Az már biztos h az egész nyarat végig fogom dolgozni, és nem érdekel az se ha lerobbanok..

Szerintem elkéne kezdem összeszedni a dolgaimat és eladni, talán jobb lenne, minthogy most itt szenvedek pénz nélkül. Tudnom kéne lemondani az álmaimról. De megannyi álmot tettem félre, főleg amiket nagyon akarok, csak azért hogy a kisebbek az elérhetőbbeket megtudjam valósítani. Nos azokból lett valami, de mivel nem nagy dologról van szó ezért nem annyira nagy öröm.

Megint sokszor érzem magam hülyén, mintha megint kezdődne valami rossz. Persze már nincs semmi olyan dolog ami zavaró tényező lehet.. max már csak önmagamat tehetem tönkre. És azt hiszem kurvára jó úton haladok az felé, h tényleg lerobbanjak.

Ismét a féltékenység beszél belőlem:'D ne is foglalkozzatok velem.. elkéne tünnöm pár napig, h rendbe szedjem magamat.. de nem bírok elszakadni.~