Igen te, akitől a fél világ elválaszt. És megint lehet hülyének nézni, idiótának. De nem a sztárt kedveltem meg benne. Nekem már nem az a srác tetszik, aki a színpadon ugrál G-Dragon néven. Nekem maga az az ember tetszett meg, aki a köztudatban Kwon Jiyong néven él.
Tudom hülyeségnek hangzik az egész, de nem bírom magamban tartani. Pár perce folyamatosan könnyek hullnak a szememből, h miért akarom én őt annyira? Miért akarok én találkozni vele. S a választ is megtaláltam.. mert vele annyi dolog történt, amiből tanulhatnék, s én olyan vagyok, aki meghallgat bárkit. Csak nincs annyi élettapasztalatom, h segíteni tudjak rajta. De ez az ember, egy.. tehetség, egy csoda, egy leírhatatlanul csodálatos ember. És igen "istenítem" őt, pedig csak egy átlag emberről beszélünk, akit a média és a fényűzés vesz körül.
Valahol irigylem azokat az embereket, akik nem egyszer láthatták őt, azokat akik a környezetében élnek.
Annyira hatalmas álmokat kergetek, h nem tudom, h fog sikerülni. Minden visszatart, érzem, h nem fog valami sikerülni, ebben az életben. Néha csak úgy szó nélkül elnyelhetne a föld, és jól megverhetne, h ne legyenek ekkora álmaim.
Ezt az embert, én ölelni szeretném, s szeretni, épp oly annyira, mint több millió lány. De engem már nem a fanság hajt. Ezt már elkezdtem érezni pár hete. Tegnap óta érlelődött igazán bennem ez az érzés, mióta megírtam egy ficcet.
Igazából az egyik legnagyobb álmom, h eljussak abba az országba, bármi áron is. Dél-Korea, már 3 éve, h én oda el akarok menni! 3 éve már, h én Kwon Jiyongot látni akarom, ha kell csövelek az utcán is, csak legyen lehetőségem arra, h találkozzam vele. Lehet könnyek nélkül nem bírnám ki, s a fejéhez vágnám, h mindennap azt érzem h velem van, és h utálom őt, aztán a nyakába ugranék h ne haragudjon a kitörésem miatt, de mindennél jobban kedvelem őt. Megint annyira sületlenségeket beszélek. Miatta nagy az elvárás, de h mire fel tettem ennyire magasra a lécet, nem tudom. Sosem kellenék senkinek sem, ezért inkább elbújok a világ elől, és láthatatlan maradok..~

Kwon Jiyong, bár elmondhatnám neked, h mit érzek, h mennyire tudlak utálni, de egyben szeretni is, hisztizve ütném a mellkasod és sírnék, s várnám a reakciód, h inkább tőled kapjak pofont mint az élettől. Várnám azt, h magadhoz húzz, és suttogj a fülembe, h nem lesz semmi baj, itt vagyok.. de tudom, h mindez, akkora álom, akkora valótlanság, h biztosan végig sírnék két napot, mire felfognám a dolgokat~

A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.

2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥



Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.



Szeretek: főzni, olvasni, biciklizni, túrázni, világot látni, kirándulni, sétálni, jót beszélgetni, énekelni, táncolni, sminkelni, hajat festeni, zenéket, kondizást.


Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.


Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.



Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.

Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.

Név: Ildi
Kor: 25
Nem: nő
Testvér: féltestvérem Gergő
Szülők: elváltak
Kedvenc ital: bubble tea
Kedvenc étel: sushi
Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős
Kapcsolat: kapcsolatban

Ruú ♥ Viccu ♥ Cherryke ♥

Igen te, akitől a fél világ elválaszt. És megint lehet hülyének nézni, idiótának. De nem a sztárt kedveltem meg benne. Nekem már nem az a srác tetszik, aki a színpadon ugrál G-Dragon néven. Nekem maga az az ember tetszett meg, aki a köztudatban Kwon Jiyong néven él.
Tudom hülyeségnek hangzik az egész, de nem bírom magamban tartani. Pár perce folyamatosan könnyek hullnak a szememből, h miért akarom én őt annyira? Miért akarok én találkozni vele. S a választ is megtaláltam.. mert vele annyi dolog történt, amiből tanulhatnék, s én olyan vagyok, aki meghallgat bárkit. Csak nincs annyi élettapasztalatom, h segíteni tudjak rajta. De ez az ember, egy.. tehetség, egy csoda, egy leírhatatlanul csodálatos ember. És igen "istenítem" őt, pedig csak egy átlag emberről beszélünk, akit a média és a fényűzés vesz körül.
Valahol irigylem azokat az embereket, akik nem egyszer láthatták őt, azokat akik a környezetében élnek.
Annyira hatalmas álmokat kergetek, h nem tudom, h fog sikerülni. Minden visszatart, érzem, h nem fog valami sikerülni, ebben az életben. Néha csak úgy szó nélkül elnyelhetne a föld, és jól megverhetne, h ne legyenek ekkora álmaim.
Ezt az embert, én ölelni szeretném, s szeretni, épp oly annyira, mint több millió lány. De engem már nem a fanság hajt. Ezt már elkezdtem érezni pár hete. Tegnap óta érlelődött igazán bennem ez az érzés, mióta megírtam egy ficcet.
Igazából az egyik legnagyobb álmom, h eljussak abba az országba, bármi áron is. Dél-Korea, már 3 éve, h én oda el akarok menni! 3 éve már, h én Kwon Jiyongot látni akarom, ha kell csövelek az utcán is, csak legyen lehetőségem arra, h találkozzam vele. Lehet könnyek nélkül nem bírnám ki, s a fejéhez vágnám, h mindennap azt érzem h velem van, és h utálom őt, aztán a nyakába ugranék h ne haragudjon a kitörésem miatt, de mindennél jobban kedvelem őt. Megint annyira sületlenségeket beszélek. Miatta nagy az elvárás, de h mire fel tettem ennyire magasra a lécet, nem tudom. Sosem kellenék senkinek sem, ezért inkább elbújok a világ elől, és láthatatlan maradok..~

Kwon Jiyong, bár elmondhatnám neked, h mit érzek, h mennyire tudlak utálni, de egyben szeretni is, hisztizve ütném a mellkasod és sírnék, s várnám a reakciód, h inkább tőled kapjak pofont mint az élettől. Várnám azt, h magadhoz húzz, és suttogj a fülembe, h nem lesz semmi baj, itt vagyok.. de tudom, h mindez, akkora álom, akkora valótlanság, h biztosan végig sírnék két napot, mire felfognám a dolgokat~