Előzőleg irtam h apumnak szülinapja van a mai nap. Szerencsére volt boldogsága a mai nap, az egyik az az volt h nyert egy tortát a Focus Rádiótól, a másik pedig h én gondoltam rá ,és összeszenvedtem neki egy extracsokis tortát.Csillogó szemekkel mesélte el nekem h mégis mit kérdeztek tőle.
Műsorvezető: Gábor? Üdvözöljük, élő adásban van. Megnyerte a tortát!
Apu: Oh köszönöm.
Műsorvezető: Dolgozik? Csak mert tudja remélem h 30 percet beszélünk.*nevet*Apu: Jajj hát persze, de most ráérek.*hülyülni kezd*Műsorvezető: Szóval, család van?
Apu:Van.. van egy 17 éves kislányom.
Műsorvezető: Ó hát az már nem olyan kicsi. És ünneplés lesz? Vagy valami meglepetés?
Apu: Igen, sütött nekem egy tortát.*nevetni kezd ismét*Műsorvezető: Akkor dupla torta lesz.
*közben a kollégák bent szakadnak a röhögéstől mert apu össze vissza dumált mindenről, majd kis idő után leteszi és bemegy*Kolléga: Na és h ünnepeltek? Gondolt rád az asszony?
Apu: Igazából csak a lányom gondolt rám.*szomorú sóhaj*
Tudom jól mennyire fáj neki, h anyám egy utolsó mocsok vele. Csak tűri és tűri. Reggelről is odavágott az orra alatt egy boldog szülinapot neki, és persze apum ezt este adta ki magából. Nem szeretem h mindig emészti magát, jobb lenne megbeszélni mindent. Anyám kérdezgetett ma h miket mondott, én pedig annyit válaszoltam: Semmit.. nem beszéltünk semmiről. Mi köze hozzá?..
Szerettem volna ha apum boldog lett volna, nem pedig szomorú, s azt sem akartam h sírjon. Pedig már ott áll. A vádaskodások folyamatosan érik őt, h tönkretette anyám életét. Közben meg nem. S anyám most azon van, h lehúzza pénzről őt, illetve sikerüljön jól felbaszni az agyát.. Látom én h nem sok kell ahhoz h apu lebasszon két büdös pofont neki, de csak halasztja, s a legjobb pillanatban fogja megtenni.. Amikor már végleg elege lesz.
Én végig itt leszek neki, és az a legjobb h látja h szeretem őt. Nem érdekel h milyen h az utolsó legkoszosabb ruhában jár vagy épp büdös(lol nem igaz amxD) akk is az apám! Végsőkig kitartok mellette, s ez sosem fog változni, mert ilyen apám még egy, nem lenne.~

A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.

2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥



Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.



Szeretek: főzni, olvasni, biciklizni, túrázni, világot látni, kirándulni, sétálni, jót beszélgetni, énekelni, táncolni, sminkelni, hajat festeni, zenéket, kondizást.


Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.


Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.



Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.

Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.

Név: Ildi
Kor: 25
Nem: nő
Testvér: féltestvérem Gergő
Szülők: elváltak
Kedvenc ital: bubble tea
Kedvenc étel: sushi
Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős
Kapcsolat: kapcsolatban

Ruú ♥ Viccu ♥ Cherryke ♥

Előzőleg irtam h apumnak szülinapja van a mai nap. Szerencsére volt boldogsága a mai nap, az egyik az az volt h nyert egy tortát a Focus Rádiótól, a másik pedig h én gondoltam rá ,és összeszenvedtem neki egy extracsokis tortát.Csillogó szemekkel mesélte el nekem h mégis mit kérdeztek tőle.
Műsorvezető: Gábor? Üdvözöljük, élő adásban van. Megnyerte a tortát!
Apu: Oh köszönöm.
Műsorvezető: Dolgozik? Csak mert tudja remélem h 30 percet beszélünk.*nevet*Apu: Jajj hát persze, de most ráérek.*hülyülni kezd*Műsorvezető: Szóval, család van?
Apu:Van.. van egy 17 éves kislányom.
Műsorvezető: Ó hát az már nem olyan kicsi. És ünneplés lesz? Vagy valami meglepetés?
Apu: Igen, sütött nekem egy tortát.*nevetni kezd ismét*Műsorvezető: Akkor dupla torta lesz.
*közben a kollégák bent szakadnak a röhögéstől mert apu össze vissza dumált mindenről, majd kis idő után leteszi és bemegy*Kolléga: Na és h ünnepeltek? Gondolt rád az asszony?
Apu: Igazából csak a lányom gondolt rám.*szomorú sóhaj*
Tudom jól mennyire fáj neki, h anyám egy utolsó mocsok vele. Csak tűri és tűri. Reggelről is odavágott az orra alatt egy boldog szülinapot neki, és persze apum ezt este adta ki magából. Nem szeretem h mindig emészti magát, jobb lenne megbeszélni mindent. Anyám kérdezgetett ma h miket mondott, én pedig annyit válaszoltam: Semmit.. nem beszéltünk semmiről. Mi köze hozzá?..
Szerettem volna ha apum boldog lett volna, nem pedig szomorú, s azt sem akartam h sírjon. Pedig már ott áll. A vádaskodások folyamatosan érik őt, h tönkretette anyám életét. Közben meg nem. S anyám most azon van, h lehúzza pénzről őt, illetve sikerüljön jól felbaszni az agyát.. Látom én h nem sok kell ahhoz h apu lebasszon két büdös pofont neki, de csak halasztja, s a legjobb pillanatban fogja megtenni.. Amikor már végleg elege lesz.
Én végig itt leszek neki, és az a legjobb h látja h szeretem őt. Nem érdekel h milyen h az utolsó legkoszosabb ruhában jár vagy épp büdös(lol nem igaz amxD) akk is az apám! Végsőkig kitartok mellette, s ez sosem fog változni, mert ilyen apám még egy, nem lenne.~