1 év telt el azóta h elmentem...apám küldte az e-maileket, míg ha Cherrel azóta sem beszéltem, hiába kerestem őt...ő egyszerűen letiltott mindenhonnan telefont kinyomja.
Ugy kezdtem az egészet itt kint Koreában, h csapódtam utcazenészekhez énekesként.. Akk találkoztam vele..vele aki csak eddig álom volt.S az álmom valóra vált.
Ahogy álltunk az esőben a bandával én énekeltem, míg a járókelők a pénzt dobták oda.Az a srác aki eddig csak az álmaimban élt,most velem szemben állt bőrig ázva és mosolyogva.
-Mióta énekelsz?-ennyit kérdez koreaiul persze én nem értem tehát angolul muszáj makognom neki valamit.
-I don't understand what u say.. please speak english.-mondtam neki, majd angolra váltott ő is.
-Mióta énekelsz?-ismétli meg megint immáron angolul.
-Hát.. eléggé régóta.De szerintem nincs jó hangom.-mosolyogtam rá barátságosan,mire a kezembe nyomott 10000wont.(tudni illik a won az nem ér semmit a magyar forinttal szemben:D)
Elhűlve néztem a távolodó alakját, majd nap mint nap jött.. hozta a pénzt, majd egy szép nap egy csokor virágot.Akk kérdezte meg h vele tartok-e.. Már 1 éve.. aztán egy napon elhatároztam h hazajövünk.. muszáj.. hiányoznak a szeretteim.Ő velem tartott, majd hazabuszoztunk Terenyére, ahol épp Chert pillantottam meg..
-Cher.-szóltam utána, mikor készült a zebrán átmenni.Szótlanul szinte elhűlve fordult vissza és pillantott meg engem.1 év alatt nagyon sok változáson mentem keresztül, igy meg is bámultak egy "kínaival" az oldalamon.
-Mi..Mido..-dadogta, majd könnyek között a nyakamba vetődött, mint amikor a "kapa" táborból jött haza s 2 hét után ujra együtt lehettünk.
-Uristen el sem hiszem h itt vagy... mi történt veled?Olyan szép lettél.. látod megmondtam h le fogsz fogyni..G-DRAGON?-sikította szinte a végét.
-Oh.. hy..^^" -köszönt a srác, majd kezet fogott vele.. Chert ugy kellett megtartani h ne ájuljon el.. Mivel a legidősebb Seunghyun mögöttünk állt, a többi taggal együtt.
-Álmodom... ez nem a valóság.-ennyit mondott majd hirtelen megint megölelt engem.
A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.
2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥
Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.
Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.
Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.
Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.
Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.
Név: Ildi Kor: 25 Nem: nő Testvér: féltestvérem Gergő Szülők: elváltak Kedvenc ital: bubble tea Kedvenc étel: sushi Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős Kapcsolat: kapcsolatban
1 év telt el azóta h elmentem...apám küldte az e-maileket, míg ha Cherrel azóta sem beszéltem, hiába kerestem őt...ő egyszerűen letiltott mindenhonnan telefont kinyomja.
Ugy kezdtem az egészet itt kint Koreában, h csapódtam utcazenészekhez énekesként.. Akk találkoztam vele..vele aki csak eddig álom volt.S az álmom valóra vált.
Ahogy álltunk az esőben a bandával én énekeltem, míg a járókelők a pénzt dobták oda.Az a srác aki eddig csak az álmaimban élt,most velem szemben állt bőrig ázva és mosolyogva.
-Mióta énekelsz?-ennyit kérdez koreaiul persze én nem értem tehát angolul muszáj makognom neki valamit.
-I don't understand what u say.. please speak english.-mondtam neki, majd angolra váltott ő is.
-Mióta énekelsz?-ismétli meg megint immáron angolul.
-Hát.. eléggé régóta.De szerintem nincs jó hangom.-mosolyogtam rá barátságosan,mire a kezembe nyomott 10000wont.(tudni illik a won az nem ér semmit a magyar forinttal szemben:D)
Elhűlve néztem a távolodó alakját, majd nap mint nap jött.. hozta a pénzt, majd egy szép nap egy csokor virágot.Akk kérdezte meg h vele tartok-e.. Már 1 éve.. aztán egy napon elhatároztam h hazajövünk.. muszáj.. hiányoznak a szeretteim.Ő velem tartott, majd hazabuszoztunk Terenyére, ahol épp Chert pillantottam meg..
-Cher.-szóltam utána, mikor készült a zebrán átmenni.Szótlanul szinte elhűlve fordult vissza és pillantott meg engem.1 év alatt nagyon sok változáson mentem keresztül, igy meg is bámultak egy "kínaival" az oldalamon.
-Mi..Mido..-dadogta, majd könnyek között a nyakamba vetődött, mint amikor a "kapa" táborból jött haza s 2 hét után ujra együtt lehettünk.
-Uristen el sem hiszem h itt vagy... mi történt veled?Olyan szép lettél.. látod megmondtam h le fogsz fogyni..G-DRAGON?-sikította szinte a végét.
-Oh.. hy..^^" -köszönt a srác, majd kezet fogott vele.. Chert ugy kellett megtartani h ne ájuljon el.. Mivel a legidősebb Seunghyun mögöttünk állt, a többi taggal együtt.
-Álmodom... ez nem a valóság.-ennyit mondott majd hirtelen megint megölelt engem.