A fájdalom ismét végig söpör rajtam...Gondolkozom a lehetetlenen.. és szenvedek.. semmi mást nem érdemlek csak ezt.. Ezt a szenvedést, amely szétszaggat.
Utálok az érzéseimről írni...~ holnap megyek kézműves foglalkozásra.. bár lehet nem kéne.. hisz mindig az van ha valaki boldog akkor én vagyok szomorú bezzeg ha én vagyok szomorú egyből mindenki boldog és nem keresik a társaságom.. Nem érdekel.. ugy látszik az emberek szemében nem érek semmit..~ Rámtört a szomorúság.. lassan azt mondom h kurva jó érzés... persze bent nagyon szorít, h nem.. ez nem lehet.. Mido harcolj...
Csak sajnos..az akarat erőm nagyon hamar elszáll, igy cseszhetem az egészet.Még lesz egy unalmas rajz órám, amit talán végig unok mint az összes többit...
Szeretném hallani azoktól az emberektől akik boldogok.. h mégis h csinálják? H lehetnek boldogok?.*fájdalmas sóhaj*
Pár dolog megváltozott.. nem én vagyok furcsa.. hanem mindenki mást látok annak.. de miért?
Most is Haru Harut hallgatok.. hiába van infó.. kövi szünetben is ügyelek.. h legalább igy elüssem az időt.
Kittiék itt nevetnek, míg én csak szomorúan hallgatom a zenéket..~
Remélem h a szomorúságomat.. elmossa az eső.. vagy pedig inkább felerősíti..
Ezennel kijelenthetem.. h vége a harcolásnak...és a küzdésnek...Mido.. elgyengült.~ Valószínüleg örökre..
És Cher.. mikor mondtad h azt az erős Midot akarod látni.. hát.. azt már nem fogod..~ Sajnálom
A nevem Midoo. Magyarországon élek, egy eldugott kis faluban Nógrád megyében. Ha valakinek bemutatkozok, mindig Salgótarjánt mondok, hisz az a megyeszékhely. 1995.02.15-én láttam meg a napvilágot, eme csodálatosnak nem mondható megyében. Szüleim elváltak 2012-ben, így apukámmal élek. Általános iskolát itt Bátonyterenyén végeztem, míg a középiskolát Salgótarjánban a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép és Szakiskolában kezdtem el 2009-ben, majd 2015 májusában vizsgáztam, mint Vendéglátás szervező - vendéglős.
2015. decembere hozta el a nagy változást az életemben, amikor rátaláltam a másik felemre. Arra az emberre, aki kiegészít, boldoggá tesz, szeret, s akivel le akarom élni hátralévő életemet. ♥
Fanatikusan imádom: A barátomat Ádámot♥, Dél-Koreát, kínai kaját, brokkolit, fagyit, BIGBANGet, Kwon Jiyongot, 2NE1-t, YG Family-t, tetoválásokat, piercingeket, divatot, márkákat, tervezőket, One Million férfi parfümöt, szerepezést, feltűnő ruhákat.
Nem szeretem: kritika(ami nem építő), hazugság, ha valaki nem mondja a szemembe a dolgokat - lehet rosszul viselem, de jobb mint mástól megtudni -, ha fikázzák a kpopot, ha depressziós hangulatom van, esőt, havat, hideg időt, szürke időt.
Jól bírom ha valaki hisztizik, sokat szoktam pátyolgatni a lelkeket, és nem azért teszem, hogy abba hagyja hamar, hanem azért, hogy megnyugodjon tényleg, és eltereljem a figyelmét.
Trichotillomániában szenvedek, ami kényszeres betegség - tudod google.hu ha valamit nem tudsz, kismillió szöveg van róla.
Most csak ennyi jutott eszembe, de pótlom, ha lesz még valami.
Név: Ildi Kor: 25 Nem: nő Testvér: féltestvérem Gergő Szülők: elváltak Kedvenc ital: bubble tea Kedvenc étel: sushi Végzettség: Vendéglátás szervező-vendéglős Kapcsolat: kapcsolatban
A fájdalom ismét végig söpör rajtam...Gondolkozom a lehetetlenen.. és szenvedek.. semmi mást nem érdemlek csak ezt.. Ezt a szenvedést, amely szétszaggat.
Utálok az érzéseimről írni...~ holnap megyek kézműves foglalkozásra.. bár lehet nem kéne.. hisz mindig az van ha valaki boldog akkor én vagyok szomorú bezzeg ha én vagyok szomorú egyből mindenki boldog és nem keresik a társaságom.. Nem érdekel.. ugy látszik az emberek szemében nem érek semmit..~ Rámtört a szomorúság.. lassan azt mondom h kurva jó érzés... persze bent nagyon szorít, h nem.. ez nem lehet.. Mido harcolj...
Csak sajnos..az akarat erőm nagyon hamar elszáll, igy cseszhetem az egészet.Még lesz egy unalmas rajz órám, amit talán végig unok mint az összes többit...
Szeretném hallani azoktól az emberektől akik boldogok.. h mégis h csinálják? H lehetnek boldogok?.*fájdalmas sóhaj*
Pár dolog megváltozott.. nem én vagyok furcsa.. hanem mindenki mást látok annak.. de miért?
Most is Haru Harut hallgatok.. hiába van infó.. kövi szünetben is ügyelek.. h legalább igy elüssem az időt.
Kittiék itt nevetnek, míg én csak szomorúan hallgatom a zenéket..~
Remélem h a szomorúságomat.. elmossa az eső.. vagy pedig inkább felerősíti..
Ezennel kijelenthetem.. h vége a harcolásnak...és a küzdésnek...Mido.. elgyengült.~ Valószínüleg örökre..
És Cher.. mikor mondtad h azt az erős Midot akarod látni.. hát.. azt már nem fogod..~ Sajnálom
